Iparművész, festő, üvegfestő, aki fiatalon megjárta Rómát és Párizst, s aki a két háború közötti korai modernitás művészetével ötvözte a középkori kultúra legnemesebb hagyományait. Árkayné Sztehlo Lili portréja.
Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
„E művészetben új korszakot jelent Árkayné Sztehló Lili munkássága. Kétségtelenül ő az, aki a középkor nemes szellemét a modern művészi követelmények teljes épségben tartásával – a legjobban megközelíti” – írta Csernyánszky Mária 1942-ben a Szépművészet folyóirat lapjain a magyar egyházi képzőművészet kiemelkedő asszonyáról.
Sztehlo Lili 1897-ben született Budapesten, huszonévesként élt és tanult Bécsben, Párizsban, Rómában. Vaszary János tanítványaként végzett a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán 1923-ban, két évvel később az Új Művészek Egyesületének alapítója lett. Karrierje kezdetén olajfestményeket készített, majd kerámiafestészettel foglalkozott, a húszas évek második felében jövendő apósa, az építész Árkay Aladár biztatására fordult az üvegfestés felé. 1927-ben összeházasodott a szintén építész Árkay Bertalannal, vele költözött ismét Olaszországba, ahol az elsők között töltöttek két évet a Római Magyar Akadémián. Itt kötött barátságaik, szakmai kapcsolataik a későbbiekben is meghatározták mindennapjaikat; többek között Molnár-C. Pál, Pátzay Pál és Aba-Novák Vilmos társaságában tanulhattak Itáliában.
Első komolyabb üvegablakai a mohácsi városházát ékesítik, az 1526-os csatának állítanak emléket. Szélesebb körű ismertséget és elismerést a később tervezett templomüvegek hoztak: neki köszönhetjük a győr-gyárvárosi templom, a pécsi belvárosi templom és a budapesti városmajori nagy templom ablakait. Utóbbi épületet apósa és férje tervei nyomán kezdték építeni 1932-ben, Lili felelt a belső díszítésért. Itt együtt dolgoztak a Rómából ismert magyar kollégákkal: Aba-Novák Vilmos képegyütteseket, Pátzay Pál a tizenkét apostol szobrát, Molnár-C. Pál pedig a Szent Imre-oltárt készítette el a templom számára.
„Van egy olyan rossz érzésem, mintha valaki betört volna az otthonunkba és ellopott volna valamit” – reagált az OpenAI kutatási igazgatója arra, hogy a Meta az elmúlt két hétben nyolc alkalmazottjukat csábította el. A cég most „újrakalibrálja” a fizetéseket, és kreatív módszereket keres a tehetségek megtartására.
A nyugati modernitás problémáinak neurológiai gyökerei vannak. Amikor a jobb agyfélteke uralkodni tudott a bal fölött, azok a kreativitás és az élő tudás korszakai voltak, amikor az egyensúly felborult, elkezdtük géppé alakítani a világot – állítja az idei Brain Bar egyik legkarizmatikusabb gondolkodója.
A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.
A polgár halála után a munkás és a katona típusa marad életben, sőt, ez a kettő pólus, az ipari és katonai összetevő egészen egybeolvad. Czopf Áron írása.
Ez már nem csupán technikai bravúr.
Az admin csapat szerint a törlésre azért került sor, mert egy Blikk-felvételen azt mondta, hogy véleménye szerint két nem létezik.
Fontos elhatárolódni az ilyen tettektől, mert az nem lehet művészi önkifejezés, ha átvitt értelemben azt sugalljuk, hogy valakinek az életét nyugodtan ki lehet oltani, mert az belefér.
A kutatók véleménye szerint ez a torzított emlékezet egy olyan társadalmat tükröz, amely szinte teljesen védtelen az információs, hibrid és kognitív hadviseléssel szemben.
